Félek. Összeomlok. Miattad. Azt hittem Te más vagy..azt mondtad,- mindig azt mondtad!-hogy te nem vagy olyan, mint Ő..hogy SOHA nem leszel olyan, mint T.!!! Mindig ezt mondtad, ha meg akartal nyugtatni, ha tudatni akartad velem, hogy TE mellettem leszel, és soha nem fogsz nekem fájdalmat okozni… ha a „szeretlek” szo nelkul akartad közölni velem, hogy igenis, szeretsz! És én biztam benned, biztam abban, hogy meg tudsz változni, hogy más tudsz lenni, mint Ő...hogy el tudsz szakadni a multadtól. Csalódtam. Most már nem ér olyan sokat a „szeretlek” szó számomra... még ha te mondod, vagy irod is. Szeretlek, annak ellenére ahogyan viselkedtél, annak ellenére amit tettél, annak ellenére amit mondtál. Lehet, hogy tul naiv voltam, hogy mindezt elhittem… hogy ennyire megbiztam benned. Talán meg is érdemlem amit tettél…

Szoval az a bibi, hogy régen füvezett, meg stb...de ez még oké is lenne, mert én elhiszem neki, hogy abbahagyta... de nem bir T.-vel találkozni, sőt gyakorlatilag UTÁLJA őt, még ha nem is mondja is, és féltékeny rá. Nagyon. A veszekedesünk, majd a kibekülésunk után T.-vel mindent ott folytattunk ahol abbahagytuk, sőt... kaptam az SMSeket, hogy mit fogok csinalni ekkor és akkor, ki lesz otthon stb...mondtam, hogy egyedul leszek otthon, mire a válasz, hogy ő is, es ezt ki kell hasznalni, szoval megyunk ki utána pedig lakásra... szeret, hianyzok neki stb. Nem mentem ki, nem birtam volna ugy mellette lenni, hogy ne erjek hozzá, ne simogassam, ne... szoval nem birtam volna vele lenni ugy, ahogy regen pedig nem akartam, márcsak büszkeségből sem. Egyik nap ugy volt, hogy talalkozunk D.-vel, es mivel ő deszkázik ugy volt, hogy d.u. kimegyek hozzá a skateparkba (nálunk ám olyan is van)... de előtt még osszefutottam T.-vel. Örült nekem, mondta, hogy ideje volt találkozni, mert már nem birta nelkulem...Kint koboroltunk a városban,és végul a parkban kötöttünk ki, fűben fekve, gyakorlatilag egymáson. De egy idő után felültem, mert nem birtam lelkiismeretfurdalás nélkül. Beszélgettünk, nevettünk, hülyültünk. Önfeledten boldogok voltunk, ahogy mindig is... ha kettesben voltunk. Szépen odaült mellém, tartotta a tisztes távolságot... aztán valahogy megis egyre kozelebb kerultunk egymáshoz... mondta, hogy csukjam be a szemem. Becsuktam, hisz bizok benne, es hiszek neki, annak ellenére, hogy ismerem, és tudom, hogy nem kéne. Eltűrte pár hajtincsem, simogatta a kezem, nyakam,arcom... soha még nem volt ennyire gyengéd... mondta, hogy sajnálja, de nem kiserhet el a skateparkba, mert utálja azt a helyet, de eleg volt egyszer szepen ránézni, meg annyit mondani, hogy "kérlek" és ez megtette a hatását, de azt mondta, hogy odakiser, megölel és már ott se lesz. Persze odamentunk, végig nevetve, D.-rogton odajött hozzám megölelt kaptam puszit, de ennyi, rögtön el is ment... igy reagalt arra, hogy T.-vel vagyok. T.-pedig egyetlen "szia" vagy egyetlen ölelés nélkül elment. Leültem egy padra, és bámultam a semmit... a 2 számomra legfontosabb srác utálja egymást... ez van. Hozom a formám :S Zs. (egy haver) odajött hozzám, és annyit mondott,hogy D. nagyon kiakadt, mert pár srác látott engem és T.-t "fura helyzetben" a parkban és ugy adták elő ezt D.-nek hogy én megcsalom őt. Ennyi elég is volt. Nem elég,hogy lelkiismeretfurdalásom van a semmiért (vagy azert megis csak valamiert?) még be is kavarnak. Később mikor D. odajött közölte, hogy ő is látott minket, mikor T.-n feküdtem, és nagyon nem örül ennek, elmondtam, hogy semmit nem jelentett, es semmit nem is csinaltunk... de tudja, hogy régebben flörtölgettunk, és volt is valami köztünk+ismeri T.-t es tudja, hogy addig nem szál le egy csajrol mig meg nem kapja. Aranyos volt, olyan jo, hogy megérti, hogy nekem nehéz "elszakadni" T.-től, és elfogadja, hogy sokat jelent nekem. Összebujva ültunk akkor is, mikor T. csörgetgetett, es hivott, hogy sajnalja, de az öleles elmaradt, mert neki sietnie kellett (lásd: hianyzott neki a cucc, vagy épp valamelyik haverjának szállitott anyagot)... erre D. már nem is reagált.

Épp most irta T. hogy: "Szeretlek, szeretlek SZEReTlek! szeretlek nagon nagyon szeretlek .... " ennyit, semmi többet, és már le is lépett. Tudom, ez a szöveg már semmit sem kéne, hogy jelentsen, mégis.. Tudom, én kevertem bele ebbe saját magam...de akkor is. Mit csináljak?! T.-vel nincs, es soha nem is lesz közös jövőnk, max. mint 2 barát, szomszédok, ennyi... viszont D. szeret, és ugy erzem én is őt, de szenved, ha látja, hogy T.vel milyen jol megvagyunk. én pedig akkor szenvedek, ha "megvonják" tolem T.-t, de ha D.-t ugyszint fáj.. :( Miert csinaljak ezt velem?! Miért...? Áhh... MIT TEGYEK?! 

Nem épp ilyen bejegyzést terveztem, de most csak ez jön. :$ A mai napot meg már nem tudom annyira leirni,ahogy rögtön d.u. terveztem...

Tigríííss, tudom, hogy most épp csücsülsz és epic-bongózol, gondolom neked most már nagyon jóóó, de az utóbbi két órában olyan furcsa voltál... és hiányzol. Alig pár órája találkoztunk, de már hiányzol, hiányzik az érintésed, ahogy a zöld szemeiddel rámnézel, eltakarom a szemeid a kezemmel és közben "olyan aranyosan" (legalábbis szerinted) azt mondom, hogy "nyeee", mire Te szólsz, hogy ne csinaljam mert Te igenis látni akarsz, lejjebb csusztatod a kezem, puszit adsz rá, megharapod majd megfogod... mint ma délután, mikor ott álltunk ketten a többiek meg néztek, hogy most akkor mi is van,... fújta a hajad a szél, én pedig nevettem, mert olyan szőke herceges voltál...te meg totál komolyan a szemembe meredtél... Olyan jó lenne megint csak ugy ülni ahogy délelőtt, hogy tudom, hogy ott vagy mellettem, néha végigsimitasz a kezemen majd közlöd, hogy téged ez az előadás nem érdekel, lépjunk inkább le... Fáj a tudat, hogy nekem ez olyan sokat jelent, számodra pedig több mint valószinű, hogy semmit... Tigríííss, most akarlak magam mellé! Elekeseredésemben irom csak ez a bejegyzest, hisz' ugysem jösz, szívsz és most Neked semmi más nem számit, majd max. éjjel irsz egy SMSt, hogy nem tudsz aludni aztán megcsörgetsz... de nekem igy is sokat jelentesz. Szőkee Álmóóci Tigríííseem!!!

Porgok... vagyis. Nem tudom. Fol vagyok dobva.. :PPPP És most minden naggyoon jooo, szines es elvan mosodva... es forog a szobam. Oooow yeaaa,... Uuuuu... Éss dejooo... kuurva szunyogok. Mindegy.. Oooww.

DONT WORRY, DONT CRY, SMOKE GANJA AND FLY :)))

Mult heten vasarnap egyutt voltunk kint T.-vel, de megcsak nem is koszont. Nem beszéltunk... tobb napig. Aztan szerdan ejjel irt egy SMSt, hogy 10es skalan mennyire utalom ot, annyit valaszoltam, hogy nem utalom, es nem is vagyok ra merges, nincs kulonosebb okom ra, es en is hulye voltam, egyszeruen csak nem ertek par dolgot es nem is hajlando elmagyarazni. Egesz heten nem jott suliba, mert O ''beteg''. Egy hetvege utan, mikor be volt nyomva, nem nehez betegnek lenni... :S Csutortokon reggel a hazunk elott vart, uton suliba beszelgettunk, aztan mondta, hogy azt hitte merges vagyok ra...megolelt, en pedig meglepodtem, azt mondta csak ezert jott es megfordult, hazament. 10 percre ra en az osztalyban ultem, mikor smst kaptam tole, hogy ne mondjam senkinek, hogy ott volt. penteken megint elkisert, aztan hazament, suliba nem jott be. d.u. egy bnommel kihivtuk es karmolgatott, simogatott stb..aranyos volt, vegig hulyultunk, szegeny bnomnek eleg szar lehetett, mert kb semmit nem ertett... hazakisertuk ot, aztan T. is elkisert engem. Vagy fel orat bucsuzkodtunk, es mondta, hogy majd ejjel felhiv... hivott de en nem ereztem, pedig a telefonommal aludtam, es vibralt is... szombaton vegig SMSeztunk, es egesz ejjel is... alig aludtam miatta. :S Ma ugymond ''atjott az egyik fuzetemert'' de megint itt volt egy orat... olyan aranyos volt :)))) Holnap megint jon reggel... ^^ Tudom, szemet vagyok C.-vel szemben, akivel szakitottak... (erdekes szakitas, mert azota kezenfogva jarnak, osszebujnak, stb... allitolag megint osszejottek azota, bar en nem tudok rola, tehat kitudja,... en egyikukkel sem beszelek errol)...de olyan jo Vele...Pruntyokem, tudom, hogy ezt nem olvasod, de szeretlek.. bar te ezt nagyon is jol tudod... Hogy mekkora egy kurva lettem, a legjobb bnom pasijaval kavarok

Bocs a helyesirasi hibakert,es az ekezetek hianyosagaert,de nem sajat geprol irok es szokatlan meg..